Hídfő / Önmegvalósítás

Szimpatikusak voltak azok a művész srácok, és elég tisztán látják, hogy abból nem könnyű megélni 😄 Az önmegvalósítás egyszerű: Élvezd az életet. Bár mindig hozzáteszem, most sem fogom kihagyni, hogy: "közben ne árts senki másnak, és ne legyél senki terhére" Véleményem szerint az nem jó, ha az embernek a munkája a hobbija. Vagy ha mégis ez a helyzet, akkor legyen kettő, vagy több hobbija, amit külön tud választani. Mert például, ha én szeretem a számítógépes játékokat, és az a munkám, hogy ezeket tesztelem, akkor egy idő után úgy ki fogok égni tőle, hogy a szabadidőmben már nem lesz hozzá kedvem. Vagy ha az a munkám, hogy zenész vagyok, akkor egy idő után már fásult undorral fogok ránézni a hangszerekre, egy afféle stockholm szindróma lesz maga a zenélés. Legyen olyan munkád, ami teljesen eltér attól, amit munka után tervezel csinálni, de ezzel együtt élvezed. A legjobb, ha a napodban letudod a fizikális, és szellemi kihívásokat is. Ha ülő munkád van, akkor legyen a hobbid valamilyen sport, edzés, úszás, stb. Ha fizikai munkát végzel, akkor legyen a hobbid valami kreatív alkotás, vagy olvasás, meditálás, stb. Minden igényt ki kell elégíteni, és akkor nem fogsz belefásulni a hétköznapokba. Ha magányos vagy a munkahelyeden, mert valami egyedüli munkát végzel, például éjjeli őr vagy, akkor napközben legyél sokat társaságban. Ha egy nyüzsgő helyen dolgozol, akkor néha szakadj ki egyedül a természetbe. Stb. Szinte soha nem az fog számítani, hogy mit dolgozol, hanem, hogy ahhoz a bizonyos munkához hogyan állsz hozzá, és hogyan menedzseled az azon kívüli szabadidődet. A jelen kornak a "kiégés" a legnagyobb ellensége, főleg mentális értelemben.

Tetszik hogy ilyan őszintén válaszolnak

jó lett a Vidi! köszi